Önkéntesek karácsonya - 2011 december 17.

Idén különleges alkalmat szerveztünk az önkénteseknek. Egy közös vacsorát csináltunk, amit egy izgalmas lézerharc követett. Sajnos, ez nem mindenkinek volt túl sikeres, ugynis, hiába a lézer ártalmatlannak tűnik, egyik önkéntesünk mégis szó szerint a fogát hagyta a harcban, amikor társa – ráadásul csapattársa – véletlen fogához verte a fegyverét, amikor arra szaladt. De hála Istennek, ez nem szegte kedvét és továbbra is kitartó önkéntesünk maradt.

A többiek ezalatt egy közeli biliárdozó helyen várták a megfáradt csapatokat, és még sokáig ment a játék és a szabad beszélgetés. Jó látni, hogy az önkéntesek szeretnek együtt lenni, és fontos az is, hogy az egymás közti kapcsolataikat építsék.

Hiába a válság, milliókat adományoztak a gyermekotthonok lakóinak - jótékonysági vacsora 2011.

Többmillió forint gyűlt össze azon a jótékonysági vacsorán és árverésen, melyet a gyermekotthonok lakóit segítő KUL Alapítvány rendezett vasárnap Budapesten, sztárok részvételével.

Tavaly Till Attila, idén Várkonyi „Dj Dominique” Attila vezette a műsort, melyben további ismert Attilák is szerepet vállaltak. Katus Attila fitneszoktató és Vajda Attila olimpiai bajnok kenus is ajánlott fel tárgyat azon a jótékonysági árverésen, ahol többszázezer forintot is fizettek a licitálók egy fitneszbérletért, vagy a Hűvösvölgyi Gyermekotthon lakói által készített ajándéktárgyakért. Vajda Attila egy saját készítésű rajzot ajánlott fel, mely mellé azt is felajánlotta, hogy a győztes licitálót jövő nyáron, az olimpia után elviszi kenuzni.

2011 - ŐSZ

Ősszel rengeteg dolgot csináltunk. Párat kiemelek. Immár negyedik éve, hogy mennek a szabolcsi levonulások, és természetesen ez idén sem volt másképpen.

November 1-i hétvégén diákvezetői hétvégét tartottunk, ahová 25 gyerek jött főként Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből. Ezeken a hétvégéken igyekszünk olyan

Közben természetesn a budapesti lakásotthonokba, gyerekotthonokba is rendszeresen kijártunk. AFarkasbab lakásotthonba kéthetente voltak programok, az Agába, József Attila gyerekotthonban, Alsónémediben, Béke gyerekotthonban szintén mentek a programok.

A Hűvösvölgyi Gyerekotthon lakóival felelevenítettük a színdarabot, amit a jótékonysági vacsorán adtak elő december 4-én. A vacsorára ezen kívül még barkács alkalommal is készültünk, ahová Vajda Attila olimpiai bajnok kenus is eljött.

VIDÁMPARK - amit akartok - 2011. október

Eljött az október és mi nagyon izgultunk, hiszen pénteken még javában esett az eső. De imáink jó helyre kerültek és egy nagyon kellemes napot tölthettünk el.

Önkéntes képző hétvége - október 1-2.

Egy rövid pihenő után, visszatértünk a munka frontjára. Persze igazából szó sem volt arról, hogy a szeptember találkozások nélkül telt volna el, hiszen szeptember utolsó hétvégéjén meglátogattuk a szabolcsi kis barátainkat, összesen öten.

A képzés egyik részét Bánki Lajos szupervizor tartotta, a másik részét Illésné Áncsán Aranka, a Tiszadobi Gyermekvédelmi központ vezetője vezette. Aranka egy nagyon speciális témával készült, méghozzá a gyerekek családi hátterének feltérképezését kértük tőle. Nagyon megrendítő történeteket mesélt.

A hétvége többi részében szabad beszélgetések voltak, illetve a jövőt igyekeztünk felvázolni. Esténként olyan témájú filmeket néztünk, amelyek érintik a fiatalok életét is. Ezeket természetesen megbeszéltük.

Jó volt látni az önkéntesek lelkesedését és újult erővel nekivágni az évnek.

KULFeSzT 2011. augusztus 27.

Egy csodálatos nap az egészség jegyében!

Hosszú hónapok tervezgetése, előkészítése, szervezése. Egyeztetés a fellépőkkel, az intézetekkel, az önkéntesekkel, a helyszínnel, a beszállítókkal. Mindez egy napért, sok felhőtlen kacagásért, focilabda utáni futkározásért, gyerekotthonok közötti főzőversenyért, aerobikért, koncertért, sok beszélgetésért a civilsátorban az abortuszról, egészséges szexualitásról, érvekről a drogok ellen. Egy mosolyért, egy örömért, egy felcsilanó kapcsolatért, elcseppentett információértReggel a helyszínen 60 önkéntes várta a gyerekeket és a felnőtteket, akik vidékről és Budapestről egyaránt érkeztek, hogy megmutassák mit tudnak fociban, röpiben vagy éppen élő csocsóban, bebizonyítsák, hogy a legjobb lecsót illetve paprikás krumplit ők tudják csinálni, hogy ők a legokosabbak, amit az észpróbán kellet megmutatni, és persze a legügyesebbek, ami a kreatív sátraknál egyértelműen kiderült.

Volt közben nagy beszélgetés a Kék Vonal sátránál, illetve  VISZ –nél, felvilágosítás egy magzati életről a Kiáltás az Életért sátornál, sor került egy élvezetes báb előadásra, volt kalandpálya, tűzoltó autó, ugrálóvár, sőt még locsolkodás is a meleg enyhítésére, bár erről a szél is gondoskodott.

KUL-Gyerektábor 2011. aug. 8-13

Lakitelek, Páva u. 32 (Pest megyei TEGYSZ üdülője)

http://hirszerzo.hu/nagyitas/2011/9/10/20110908_reflektor_gyerektabor

Idén ismét úgy döntöttünk, hogy megszervezzük és megrendezzük a KUL gyerektábort 10-14 éves kiskamaszok részre, mert évközben a munkánk során az intézetekben úgy láttuk, hogy ha szeretnénk életeket, jövőket változtató eredményeket elérni az állami gondoskodásban élő gyerekek életében, akkor azt a lehető leghamarabb el kell kezdeni. Szeretnénk ugyanis, hogy a gyerekek jövőjét többé ne a múltjuk- szüleik hibái – határozza meg ha nem a saját, jó döntéseiken alapuló jelenük legyen alap egy reményteljes jövőre! Mert van jövőjük! Lehetnek ők is értékes és felelősségteljes részei a társadalomnak. A tábor szakmai céljául a munkára való nevelést tűztük ki, mert úgy látjuk, hogy a munkát, mint értéket beállítani a fiatalok elé, sosem lehet káros, és mert szerettük volna már fiatal korban erősíteni bennük, hogy dolgozni, hasznos, fontos és jó! A lakitelki tábort ezzel a lehetőséggel béreltük ki, hogy a kedvező árért cserében egy kicsit kicsinosítjuk és megszépítjük a táborhelyet, barátságosabbá és színesebbé téve azt a jövőben ott táborozók számára. A tábor és a munkálatok költésségeit a KUL Alapítvány fedezte. Felmerülhet a kérdés, hogy pedagógiailag az ingyen munka mennyire jó hatással van rájuk, de el kell, hogy meséljem, hogy nem ingyen dolgoztak. Kicsiben ugyan, de megtanulhatták, hogy méltó a munkás a maga bérére és az elvégzett munkáért fizetség jár. Mi ezt a táborban egy-egy matricás albummal illusztráltuk, ahová egész héten gyűjtögethették a pontokat, amit a hét végén a tábori büfében levásárolhattak. De kedves olvasó ne hidd, hogy ez egy munkatábor volt ahol agyon dolgoztattuk a gyereket, Nem, dehogy! A munkálatok a tábori programunknak csak egy részét tette ki. Délutánonként 1,5 – 2 órát naponta. A fennmaradó időben sokat játszottunk, sportoltunk, énekeltünk, és minden nap egy kis történeten keresztül megismerhettünk a Bibliából egy József nevű fiút, akit kiszakítottak a családjából, rabszolgaként dolgoztattak, de hűséges szorgalmas munkájának köszönhetően, sokra vitte. Élete során bármikor is rosszat tervezetek ellene az emberek, az ÚR azt jóra fordította és Egyiptom élére helyezte. Miközben József is küzdött a múltjával, a megbocsátással a jelenben való helyes döntéseivel jó példa lett a táborozó gyerekek számára is.  – ezt eldöntheted, h kell e :) Utolsó napra már csak a búcsú és a pakolás maradt. Halomba hordtuk a festékes holmikat, ledörzsöltük az utolsó festékfoltokat a fülek mögül, és könnye között útnak engedtük a kicsi csapatot. Jövőre újra találkozunk!

Sport tábor- 2011 július 25-30

A legnagyobb táborunkba, Debrecenbe közel 50 gyerek jött el, 8 intézetből (Berkesz, Baktalórántháza, Nyírszőlős, Kisvárda, Nyírbátor, Mátészalka, Budapest, Tiszadob). A héten a szokásos foci és röpi mellett, profeszionális kosár, aerobik és baseball edző segítségével igyekeztünk mozgásba lendíteni a fiatalságot. Nagyon izgalmas egy hetet tölthettünk együtt, rengeteg mély beszélgetéssel, ahol érezhették és érthették, hogy mit jelent szeretve lenni. Hiszem, hogy ezek az apró cseppek segítenek nekik, hogy pozitív mintákat kapjanak későbbi életükben.

5 Napos Klub - Berkesz és Baktalórántháza - 2011 június

5 NK

Június végén megtartottuk a már évről- évre szokásosnak mondható  5 Napos Klubunkat  Baktalórántházán és Berkeszen. Ezeken az alkalmakon az önkéntesek beköltöznek a gyerekek közé. Ezek lazább együttlétre adnak lehetőséget. A programok szorosan vannak tervezettek, mégis sok lehetőség adódik a kötetlen beszélgetésekre. Habár az önkéntesek ilyenkor csak ezen a két településen csinálnak programot, meglátogatják a megyében lévő többi otthonban élő gyerekeket is, illetve egy már kiköltözött családot is. Július második hetében ugyanez a program valósult meg, de az önkéntes létszám 5-ről 10-re duzzadt, illetve a helyszín is megváltozott, hiszen Mátészalka és Nyírbátor volt a célállomás. Ezeken a helyszíneken a gyereklétszám is jóval több.

Szabolcsi hétvége 2011 június

Júniusban szokásosan egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei túrával zártuk az évet. A hétvége folyamán gitártanulással igyekeztünk a fiataloknak kedvet csinálni a zenéléshez, illetve a sport keretében aerobik volt az újdonság. Az egyik önkéntesünk így nyilatkozott, aki most volt először ilyen hétvégén:

„Összefoglalva pozitív benyomást szereztem az otthonokban lakó fiatalokról, és kellemesen csalódtam a hozzáállásukban és abban, hogy hogyan kezelik a KUL Alapítvány önkénteseit ilyen alkalmakkor. Nagyon megható volt látni a gyerekek ragaszkodását, látni azt, hogy mennyire szükségük van egy-egy ilyen kívülről jövő ingerre, kívülről jövő törődésre, segítségre.” Márton Dénes – önkéntes

Nagy örömet és pozitív visszajelzés számunkra, hogy a gyerekek szinte kivétel nélkül kedvelik azokat az embereket, akiket mi viszünk oda, hiszen ez a bizalom jele.

Újabb kalandok Hűvösvölgyben

Annyi helyen járunk! Találkozunk itt és ott, bent a gyerekotthon árnyat adó fái alatt, vagy éppen a klub teremben, hogy újra és újra próbáljuk a darabot.

De hát ők már olyan profik. Szinte mindent megoldanak :) Az egyik csütörtökön a vadász utcai idősek otthonát leptük meg előadással, meg is könnyezték a nénik, bár tény, hogy nem volt egyszerű menet, az előadás előtt közvetlen egy cipellőnek lába kelt, de végülis megleltük a darab meg lefutott.

Másnap, pénteken pedig a Sarepta szeretet otthonba látogattunk el, ahol sok fogyatékkal élő van. Olyan kedvesek voltak a gyerekek, ahogy egy-egy jelenetből kikacsintottak, beszélgettek az ott élőkkel.

És a vidám szombat. A hivatalos évadzáró, ahol elköszönt Jákimos, és mindaz aki benne szerepelt ebben, de nem sírtunk… Nagyot bringóztunk a szigeten, és sokat nevettünk:) Akik csak erre a projektre szerződtek, ők is látják még a gyerekeket. :)

Mi lesz a következő kaland?  Előttünk még két előadás a héten, immár együtt a többiekkel! Jó móka lesz!:) és nagy siker…

Szabolcsi túra - május 7-8.

Az intézetlátogatásokat szombat de.kezdtük Mátészalkán.A programot az ebédlőben vezettük le.Az első játék a székfoglaló nevű játék volt,ami oldottá tette a hangulatot.Sok nem rég az intézménybe került gyermek is csatlakozott hozzánk.A játék után
dalokat énekeltünk, mozdulatokkal illusztráltuk a szövegét.A gyerekek pár általunk tanított dalt már tudnak kívülről,ezeket énekeltük el.Az éneklés után az egyik önkéntes elmesélt az életéből egy-egy helyzetet,személyes tapasztalatát osztotta meg a gyerekekkel.Egy nagyobb srác (17-18éves)nagyon érdeklődőtt a beszélgetés iránt és nagyon jó személyes beszélgetésünk volt vele az alkalom után.Utána személyes beszélgetésbe kezdtünk a gyerekekkel a hallottakról;ill.pár srác gitározott és a kisebbek színeztek,rajzoltak.A következő állomásunk Nyírbátor volt,ahol az előbbiekben leírt programot ismételtük meg,valamint aerobik órát tartott egy,az alapítvánnyal együttműködő
tornatanárnő.Az itteni gyerekek nagyon várták a színpadi fellépésüket ami az alapítvány egy másik programjának keretein belül valósul meg,erről is beszélgettünk.A napot Baktán zártuk egy filmklubbal.A projektor,a popcorn, igazi mozihangulatot teremtett.A “nemzet aranya”c. filmet néztük meg.Előtte természetesen volt időnk egyénileg beszélgetésekre. A filmben nyomon követhetjük ahogy a főszereplő életét kockáztatva küzd családja becsületéért és a
szereplők jellemvonásai többnyire követendő példaként állíthatóak a gyerekek elé.Vasárnap reggel Berkeszre látogattunk ahol a már megszokott program,gyephokizással egészült ki.A beszélgetések során szóba került egy nem rég javítóintézetbe
került fiú,beszéltünk arról hogyan kerülhető el egy ilyen helyzet.Délután Tiszadobra adományokat szállítottunk,elsősorban ruhát és ágyneműt,de játékokat is.Ezúton is szeretnénk megköszönni azoknak a kedves támogatóinknak akik ezt lehetővé tették és adományukkal hozzájárultak az ottani körülmények javításához!Ebben az intézményben kötetlen volt a program.Egy államigondozott fiú gitározott egy önkéntesünk kíséretével.Itt is sokat beszélgettünk.Ezt a hétvégét is eredményesen zártuk,erősítettük az eddig a programmal elért gyerekekkel a kapcsolatot és új gyermekeket is sikerült elérnünk az
alkalmainkkal.Előre lépés történt abban is,hogy még közelebbi kapcsolatba kerültünk velük, így természetesen nagyobb hatást is tudunk gyakorolni az
életükre!Pozítív fejlődés az is,hogy alkalmainkon egyre többen vesznek részt!Ami azonban megállapítható,hogy gyökeres változást csak hosszútávon érhetünk el,ezért reméljük további programok megvalósítására is lesz a későbbiekben
lehetőség!

Kainráth Noémi – önkéntes

József Attila Gyerekotthon - Támopban

Egy lelkes csapat a dél-pesti Golgota gyüli támogatásával már jó ideje látogatja a kispesti József Attila gyermekotthon lakóit, a csapathoz tavaly ősszel
csatlakoztam. Korábban inkább csak a kisebb, 12 éven aluli gyerekekhez jártunk  és  tartottunk két hetente vasárnap délután vasárnapi iskola típusú
foglalkozást. Január óta szintén kb két-három hetente, hétköznap este a nagyobbak számára is készülünk, átlagosan 8-10 tini szokott rendszeresen részt venni
az alkalmakon.  Beszélgettünk már velük a program szerint az önismeretről, a barátságról, most legutóbb pedig a konflikutsokról. Hogy milyen tapasztalataink vannak?  Az intézetben a nevelők támogatják az alapítványt, bátorítják a lakókat a részvételre és egy-egy nevelő is részt vesz a programon.A szolgálathoz tevékenyen hozzájárul két lelkes és szuper vasárnapi iskolás tanító (Vanda és Karesz is), külön köszönet nekik! Alapvetően örömmel fogadnak minket, persze tinik, úgyhogy húzzák a szájukat, meg adják a negatívat, de azért egész jól lehet velük haladni.  A legutóbbi foglalkozás olyan témát járt körbe, amelyet egyikünk sem úszhat meg: a konfliktusokat és azok kezelését. Először egy kis drámával kezdtünk, egy egyszerű konfliktussal:  előadtuk, hogy egyikünk  kölcsönkéri a másik mobiltelefonját és teljesen lebeszéli róla a
pénzt. Aztán elmondtuk, hogy kb milyen konfliktuskezelési módok vannak (problémamegoldó, elkerülő, versengő, alkalmazkodó)Négy csoportra osztottuk őket a négy kezelési mód szerint és az volt a feladatuk, hogy a telefonos konfliktust a négy kezelési mód valamelyike szerint
fejezzék be és kis jelenetben adják is elő. A végén Karesz beszélt arról, hogy Isten a Bibliában arra tanít minket, hogy lehetőség szerint minden emberrel
éljünk békességben.  Legközelebb, most vasárnap a kicsikhez megyünk, hétfőn pedig a nagyok külsős előadótól hallhatnak a drogprevencióról.
(Molnár Bogi – önkéntes)

Farkasbab lakásotthon - Félidőben

Tegnap volt a 6. téma alkalmunk a lakás otthonban.

Húsvéti tábor - TOKAJ

Csodálatos egy kalandra adott lehetőséget a KAB pályázat. Tokajba vittünk 43 gyereket és 12 önkéntest, hogy sok

Laura a húsvéti táborról.

“Amikor megérkeztünk az önkéntesekkel (Budapestről) a többiek (szabolcsiak) még nem voltak ott a táborban, mivel mi már péntek este ott voltunk, a többiek  pedig szombat reggel jöttek.

Mikor megjöttek, akkor senkivel sem akartam beszélgetni! De pár ember jó fejnek tűnt és elkezdtem velük haverkodni.

Majdnem megismertem az egész tábort pedig az elején nem akartam senkivel sem barátkozni, mert előítéleteim voltak az ismeretlen emberekről.

Olyan jó volt, mert mindenki azt mondta, hogy nagyon jó fej vagyok, és ez nagyon jó érzés volt.

Úgy gondoltam a tábor végére, a többi gyerekre, mint a családtagomra, és máshogy néztem egyetlen egy emberre, mint másra, mert megtetszett.

Mi tetszett?

Válasz: Voltunk kenuzni, ami jó élmény volt, mert én először kenuztam!

A fiúk locsolkodása: elmentünk reggelizni, utána a fiúk vizibombával akartak lelocsolni, de Bálint azt mondta, hogy: „Csak akkor locsolhatjátok le a  lányokat, ha elmondtátok a locsolóverset. Persze addig a lányok futhatnak.” Lelocsoltak és nagggggyon jó volt.

A terminátor játék volt a legkirályabb. Nagyon tuti játék, mindenki próbálja ki egyszer.”

(Horváth Laura – táborozó, hűvösvölgyi gyerekotthon)

Hűvösvölgyiek a FÉK heti alkalmán - április 20

Közgáz kollégium, megteltek a sorok. Africafe. A FÉK (www.fek.hu) heti alkalmán vagyunk, tele egyetemistákkal.

szívemet.

A Cseppkő projekt

Furcsa és izgatott érzésekkel vágtam neki az első Cseppkő utcai látogatásomnak.

Kokas módszerrel Hűvösvölgyben

Már írtunk arról, hogy 2010. október óta járunk ki Hűvösvölgybe, hogy Kokas Klára módszerével (www.kokas.hu) foglalkozzunk 3 kis törpével.

A program vezetője maga is terapeuta és nem mellesleg három kisgyermek édesanyja.

OTTHON-LÉT az önkéntesek tollából

“Nekem nagyon sokat jelentett az, hogy részt vehettem keresztényként az állami gondozottakkal való foglalkozásban és ezzel kicsit én is képviselhettem a szemükben Istent!(kisebb nagyobb sikerrel)

“Nekem ez volt az első alkalom, hogy államigondozottak felé végeztem önkéntes munkát és minden nehézségével együtt is nagyon élveztem. Az elején az volt az érzésem, hogy ebben a színdarabos projektben mindenkinek megvan a maga szerepe – a színészek értenek ahhoz, hogy hogyan segítsék a gyerekeket a színpadi kifejezésben, a régebbi KUL önkéntesek pedig nagyon jól értették a gyerekek nyelvét és pontosan tudták, hogy kivel milyen módon kell bánni, beszélni és kihez hogyan kell hozzáállni. Én meg úgy éreztem, semmi ilyesmit nem tudok beleadni, at viszont tudtam vállalni, hogy ezeket a gyerekeket szeretni fogom a Jézus szeretetével, amennyire csak telik tőlem. Rájöttem, hogy ez elég és ezt a gyakorlat be is bizonyította. Jó volt, amikor egy-egy visszahúzódó gyerek odajött, átölelt, megpuszilt engem. Jó volt, amikor kötődés kezdett kialakulni közöttünk a gyerekekkel.

KULFeSzT

Már január óta megy a szervezkedés. Lelkes mag alakult ki, akik szívesen segítenek, ötletelnek, borítékolnak, szerkesztenek, nyomtatnak, szerveznek. Amit kell. Havonta egyszer biztosan találkozunk, de inkább többször. Megalkottuk a programot, a fellépők névsorát, a sportversenyek típusát, a civil sátrakat.

OTTHON-LÉT Hűvösvölgyet is elérte az ősbemutató.

Az első előadás hazai pályán született. A Petőfi Gimnázium 9-es tanulói jöttek látogatni. Óriási készülődések a háttérben. Váltogatni a színteret, hol a XIX.században vagyunk, hol a mai korban. Nagy kontyok, amelyek gyorsan laza copffá alakulnak. Ruhák a XIX. századból, amelyek pillanat alatt bohóc jelmezzé változnak. Izgatottság, sápadtak a művészek. :) A közönség türelmesen vár. És felhangzik a várva várt kezdő szó: MATILD! és már megy is a darab. Zseniálisak. Ők is. Mind azok! Három darab, a téma ugyanaz, mégis mások lettek a történetek. Nem hiába. Mások ők is.

A gyerekeknek nagyon tetszett az előadás, bár nehezen tudták szavakba önteni, hogy miért. A főszereplő kislány alakítása és a táncosok betétszáma nyűgözte le őket a leginkább. A szervezéssel, lebonyolítással nagyon meg voltak elégedve. Egy kicsit aggódtam a hosszú várakozás alatt, hogy nyafogni fognak, de úgy látszik olyan jól sikerült a bevezető tájékoztatás, hogy megértették miért fontos, és valóban képesek is voltak ezúttal a saját kényelmi szempontjaikat kicsit hátrébb rangsorolni. Ez nagy szó. ;)

OTTHON-LÉT Nyírbátor március 29.

Már Nyírbátorban vagyunk. Egyre telik be a terem, az Éltes Mátyás Általános Iskolában az előadás kezdetére egy gombostűt sem lehet elejteni.

OTTHON-LÉT Tiszavasvári március 29.

A helyszín Tiszavasvári. Mire beérünk az önkéntesekkel, a tiszadobiak teljes erővel járják be a színpadot. A Találkozások Háza ad otthont ennek a különleges eseménynek. Majd 200 fiatal jön a Tiszavasvári Szakiskolából, hogy megtekintse a darabot. A darabot, amiben megjelennek az álmok. A rémálmok, amelyek kísértik a gyerekeket oly sokszor. A részeg apa képe, vagy az, amikor jöttek értük, hogy elvigyék őket a családból. De ott vannak a vágyálmok is. A hírnév, az, hogy ők különlegesek, vagy egy egyszerű lovasfiú élete.

OTTHON-LÉT - Megkezdődtek az előadások. - március 27.

Lelkesen érkeznek a nyírbátori fiatalok a nyíregyházi Magdaléneumba, ami fogyatékkal élők otthona. Itt dolgozik Sanyi, aki segített betanítani a táncokat. Körbevezti őket az intézeten. Kicsit más, mint amihez hozzászoktak, meg is illetődnek.

OTTHON-LÉT - Megkezdődtek az előadások. - Március 24.

DIÁKVEZETŐI hétvége március

Újra felvirradt a nap, hogy diákvezetői hétvégét tartsunk szabolcsi fiataloknak. A srácok tartalmas programban részesültek, ami megfelelő volt arra, hogy fejlődhessenek mint vezetők.

A fiatalok önkénteseknél és családoknál szálltak meg, és nagyon izgalmas tapasztalatokat adott nekik ez. Mind a családoknak, mind pedig a gyerekeknek. Íme egy gondolat az egyik befogadó önkéntestől:

“Áldás volt ez a kis “családos” dolog – nekem is, de hiszem, hogy a csajoknak is. :)Tudod, kedd reggel fáradtan néztem ki a fejemből és gondoltam át az elmúlt napok eseményeit.. Aztán amikor a csajokra gondoltam, meg a hétvégére, eszembe jutott valahogy az az ige, hogy: “aki befogad egyet e kicsinyek közül, engem fogad be…” Bár ez csak egy rövidke hétvége volt, de ennek fényében valahogy hirtelen másképp értettem most meg ezt az igét, mint eddig. Eddig valahogy mindig a mondat első felére figyeltem (“aki befogad egyet e kicsinyek közül”), de most sokkal inkább a második fele lett számomra hangsúlyos (” engem fogad be…”). Olyan nagy dolog az, amit itt Jézus igér! A jelenlétét! :)  És ezt éltük/éltem meg. Hogy Isten csodás módon a 3 idegen emberből egy közösséget formált. Hogy azt érezhették egy picit talán a csajok is, mintha egy családias valami lett volna ez – és ezt én is/mi is csak ámulva/csodálkozva éltük meg. Mint ahogy a sok beszélgetést, a türelmet egymás felé (kölcsönösen), Picur engedelmességét, Rita őszinte kérdéseit, és azt, hogy egyszerűen jó volt együtt … Szóval mindezeken keresztül egyszerűen csak megláttam, hogy bár nem érdemeljük, de mégis Isten a jelenlétét ígéri – konkrétan ebben az igében is. És ez nagyon nagy dolog. A legnagyobb.”

TAMOP projekt beszámoló - FARKASBAB lakásotthon

Izgalommal vártuk a csapattal az első Kul klubot. A gyerekekhez csak annyi jutott el belőle, hogy jövünk, kötelező lesz ez a drogos izé….

Borbás Réka

önkéntes koordinátor

KAB projekt Szabolcs Szatmár Bereg megyében

Időközben elkezdődött a KAB projektünk is, ami Szabolcs-Szatmár- Bereg megyéhez kapcsolódik. A február elejei hétvégén több fiatalt képeztünk ki drogprevencióval kapcsolatban. Ezek az önkéntesek járnak Szabolcsba, hogy a gyerekeknek mindenféle izgalommal fűzerezett alkalmat tartsanak.

Folyamatban a TÁMOP projekt - az indulásról

Folyamatosan zajlanak az előkészületek a TÁMOP program beindítására. Január 22-én tartottunk egy indító napot, amikor Tóth Annamária tréner segítségével foglaltuk össze a tudnivalókat a projektről. Erről az alkalomról a hírszerző.hu-n jelent meg hír:

Otthon-lét: Járunk csodáról-csodára

Az Otthon-lét program keretében intézetben élő fiatalok hoznak létre színdarabot, ami arról szól, hogy ők maguk hogyan élik meg az intézeti létet. A művet ők írják, és viszik színre, önkéntesek segítségével. A projekt 3 intézetben indult el (Nyírbátor, Tiszadob, Hűvösvölgy), és amikor nekiálltunk adni, igazán nem gondoltuk, hogy ennyit fogunk kapni. A nyírbátori gyerekek november óta írogatják, csiszolgatják a darabot, amiben benne van minden vágyuk és valóságuk. A gyerekekből már megfogalmazódtak azok az értékek, amelyeket igyekszünk számukra közvetíteni az elmúlt pár évben, és ez számunkra nagy örömet jelent.

Tiszadobon is alakul már a darab, nagyon izgalmas koncepcióval rukkoltak elő a fiatalok. Hűvösvölgybe  is elkezdtük a munkát, és a gyerekek csodálatosak. Nagyon vagány ötletekkel jönnek elő, van álom és időutazás, valóság, és vágyak, minden ami megjelenhet. A fájdalmas jelen, de az is, ami jó belőle, a család, az anya hiánya, a vágyódás az értékekre, a normális családra. A fiatalok döbbenetesen tehetségesek, hihetetlen kreativitás jön ki belőlük.

Szilveszter

A Szilveszter. Nos, a szilveszter idén sem maradt el  Sok nehézség árán ugyan, de végül megszületett a szilveszteri tábori koncepció is. Lett elég önkéntes, így lettek gyerekek is, és nagyon jól érezték magukat Budapesten 30-tól január 1-ig. A szilveszter estéjét pedig a Golgota Gyülekezettel töltötték, ahol több mint 400 fiatallal együtt élvezhették a tudatmosósító szerek nélküli fiestát.

Szabolcsi túrák

Természetesen a Szabolcsi túrák ugyanúgy folytatódtak, havonta egyszer megvoltak a „levonulások”. Izgalmas beszélgetéseken túl kedves időtöltés ez mindig a gyerekeknek, de ugyanúgy az önkénteseknek is. Ebben a hónapban is alkalmazkodtunk ahhoz, amit megkívántak a hagyományok: volt Télapónk, aki mindenhol örömet okozott kicsinek, nagynak egyaránt.

Ezen kívül hála az emberek kedves gondoskodásának, decemberben nagy adag ruhát, élelmet és karácsonyi ajándékot tudtunk vinni a gyerekeknek.

Rendszeres bejárások

Bejárások a 3.kerületi, kispesti, hűvösvölgyi, alsónémedi, rákosligeti intézetekbe.

ÉRTÉKES VAGY! – egy újabb KUL Jótékonysági vacsora

5 és fél millió forint gyűlt össze az intézeti gyerekeket segítő KUL Alapítvány „Értékes vagy!” elnevezésű jótékonysági estjén vasárnap este. A rendezvényen Till Attilával, Somló Tamással, Kovács Kati olimpikonnal, nagy cégek vezetőivel vacsorázhatott együtt körülbelül húsz állami gondozott gyerek és nevelőik.

Az esti árverés csúcspontja Kovács Kati olimpiai bajnok kajakos volt, aki személyesen mutatta be saját festményét. Kovács Kati úgy gondolta, egy újabb mez vagy lapát helyett inkább első festményét ajánlja fel. A mű mindössze egy este alatt készült, de így is komoly küzdelem alakult ki érte: a Swietelsky Magyarország Kft.  és a Hérosz Építőipari Zrt.vezetői, Bognár Árpád és Gerencsér László licitáltak egymásra, végül 2 millió forintért kelt el a kép.

5 és fél millió forint gyűlt össze az intézeti gyerekeket segítő KUL Alapítvány „Értékes vagy!” elnevezésű jótékonysági estjén vasárnap este. A rendezvényen Till Attilával, Somló Tamással, Kovács Kati olimpikonnal, nagy cégek vezetőivel vacsorázhatott együtt körülbelül húsz állami gondozott gyerek és nevelőik„Örülök, hogy sok vezető is itt van, mert sokan vagyunk romák, akik itt fellépünk, és így legalább látják, hogy mi is értékesek vagyunk” – mondta az est elején egy tízéves kislány a hűvösvölgyi gyermekotthonból. A tiszadobi otthon lakói Max Lucano „Értékes vagy” című színdarabját mutatták be, míg a hűvösvölgyi gyerekek egy hip-hop tánccal szórakoztatták a közönséget.Az amatőr előadások sikere is csak egy újabb bizonyíték arra, hogy az intézeti gyerekek reménységek, és érdemes segíteni őket. Ezért jött el Somló Tamás is, hogy legnépszerűbb dalaiból előadjon párat a megjelent gyerekeknek, nevelőknek és vendégeknek. A remek hangulatú est végén még az eseménynek otthont adó Leroy Bistro egyik felszolgálója is dalra fakadt, az intézetis lányok nagy örömére.Az esti árverés csúcspontja Kovács Kati olimpiai bajnok kajakos volt, aki személyesen mutatta be saját festményét. Kovács Kati úgy gondolta, egy újabb mez vagy lapát helyett inkább első festményét ajánlja fel. A mű mindössze egy este alatt készült, de így is komoly küzdelem alakult ki érte: a Swietelsky Magyarország Kft.  és a Hérosz Építőipari Zrt.vezetői, Bognár Árpád és Gerencsér László licitáltak egymásra, végül 2 millió forintért kelt el a kép.A festményen kívül Vajda Attila olimpiai bajnok kenus mezét, Bock József borász borát, Havasi Balázs zongoravirtuóz albumát is elárvereztük. Elkelt két labda is, melyet a tenisz világsztárjai, illetve olimpikonjaink dedikáltak. Till Atilla remek humora és műsorvezetői közreműködése az utolsó pillanatban mindig újabb tétekre bátorította a licitálókat, akik az építőipart is sújtó válság ellenére komoly összegeket ajánlottak fel minden árverési tárgyért.Az alapítvány önkéntesei kéthetente találkoznak a nevelőotthonban élőkkel, ahol érték- és jellemépítő klubokat szerveznek a gyerekeknek. „A kezdeti 10 fős önkéntes csapat immár 50-60 főből áll, a gyerekek, akikkel elkezdtünk foglalkozni, 2 éve 30-an voltak, ma már elmondhatjuk, hogy hozzávetőlegesen 300 gyerekhez jutottunk el, és nagyjából 100 gyerekkel foglalkozunk rendszeresen. Kezdetben négy intézetbe jártunk be, ez mára már a duplája, és februártól újabbak kerülnek a listára” – mondta el Apáthy Judit, a KUL Alapítvány koordinátora.„A KUL alapítvány azért jött létre, hogy az állami gondozott, lakóotthonokban, nevelőotthonokban élő fiatalok, gyermekek társadalmi integrációját, munkapiacra való belépésüket segítse. Sajnos jelenleg ezen a területen is nagy a lemaradásunk Nyugat-Európától, így a megfelelő odafigyelés hiányában a fiatalok fokozottan ki vannak téve a drogok, a prostitúció, a bűnözés veszélyeinek” – tette hozzá Németh Bálint, a KUL Alapítvány kuratóriumi elnök.

Diákvezetői hétvége október 29-november 1.

Október végén tartottunk egy diákvezetői képzés Budapesten, ahová 10 intézet fiataljai jöttek Budapestről és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyéből. A két napos együttlét során sokat tanultak az ifjú vezető jelöltek. A hétvégén ahhozigyekeztünk alapokat adni, hogy az állami gondozottak kezdeményezzenek programokat az intézetben, amit ők valósítanak meg, legyenek ezek klubok vagy egyéb programok. Ez szorosan kapcsolódik az alapítvány azon céljához, hogy az intézeti berkekből szervezzünk diákvezetőket, akik képesek bátorítani a társaikat.

Önkéntes képző szeptember 24-26., Tóalmás

Mindig azt hiszem, hogy a szeptember egy könnyű hónap, hiszen nincsenek programok, mindenki készül az iskolába, önkéntesek is évet indítanak az egyetemeken. „Csak” az önkéntes képző hétvége van. No meg a készülés az egész évre. Adminisztrációk, tervezések, megbeszélések. Értékelések, milyen változások szükségesek? Mindez része annak, amit utána az önkéntes képző hétvégén prezentálunk, újra beszélünk. Idén Tóalmáson volt ez a hétvége, és együtt csináltuk az Életszavával (http://www.eletszava.org/). Pénteken és szombaton részesei lehettünk egy ifjúság vezető képzőnek, ahol külföldi tanítótól hallhattunk a mentorolásról, szombat vasárnap pedig már KUL kereteken belül zajlottak az események. Vendégünk volt újra Illésné Áncsán Aranka és Meggyes Ildikó, ahogy azt már megszokhattuk, vasárnap délután pedig a KUL jövőjéről beszélgettünk a megjelentekkel, többek között arról a pályázatról, amit a megnyertünk. A TAMOP 6.1.2-es pályázaton kaptunk pozitív bírálatot, így már tudjuk, hogy mit csinálunk az elkövetkezendő évben.

Október 4-5 szabolcsi körút

Az önkéntes hétvégét követően beindult az élet. 14 önkéntes ment a szabolcsi körútra. Két nap alatt meglátogatták a nyírbátori, berkeszi, baktalórántházi és tiszadobi intézeteket, közbe szúrva még egy utógondozott látogatást is.

Az ötödik, záró hét: „Értékes vagy!” – beszéljünk nyíltan szexről, abortuszról, prostitúcióról., Tóalmás – augusztus 22-28.

Megdöbbentő adatok jutottak el hozzánk. Az Amsterdamban dolgozó lányok 25%-a magyar, és 19%-a szabolcsi, és ennek is igen nagy százaléka nevelőintézetes. A szex. A prostitúció. Az abortusz. Tabu témák, soha nem beszéltünk róla nyíltan. Az egyik állami gondozott fiatal, felhívta a figyelmünket, hogy ki kell mondani a dolgokat! Már egy éve készültünk erre a táborra. Hogy legyen a téma felbontás? Kik jöjjenek? Milyen önkéntesek, milyen gyerekek, kikkel dolgozzunk együtt, honnan szervezünk szakembereket. Végül, a Kiáltás az életérttől (www.valsagterhesseg.hu) , a 22-es asztaltól (prostituált szolgálat) illetve a FÉKtől (Fiatalok az Élet Küszöbén www.fek.hu ) jöttek szakemberek, hogy támogassák a munkánkat. A táborban összesen 35 fiatal jött el különböző intézetekből. Volt köztük olyan lány, aki már dolgozott utcán, a megjelent 15 lánynak összesen 11 abortusza volt. Rá kellett döbbenjünk, nagyon is aktuális ez a téma. Elmondható, hogy tényleg együtt sírtunk a nehéz történeteken, és együtt nevettünk, amikor játékról volt szó. Jó volt meglátni, a szabadulásokat, amelyeket például a lelkiismeret furdalások, meg nem bocsátások okoztak a még gyereklányokban.

A negyedik hét: Gyerektábor, Papp tanya – július 21 – augusztus 6.

Az első gyerekhetünk, 21 gyermekkel és 9 önkéntessel. Talán meglepőek a magas önkéntes számok, de azt gondoljuk, hogy minél több önkéntes van, annál több gyerekkel tudunk mélyebben foglalkozni. Nyugodt hétnek lehettünk a tanúi, a gyerekek szívesen játszottak, ültek a tanításon, vettek részt a takarításban, és házimunkában. Külön öröm volt, hogy ezen a héten a szakácsunk volt Olman Gergő, az a fiatal, aki pár hónappal ezelőtt került ki a balkányi lakásotthonból. Gergő nagyon fontosnak tartotta, hogy segítse a munkánkat, ezért felajánlotta, hogy a szabadságát velünk tölti, és szaktudását felhasználva főz az egyik tábori héten. Ezúton is köszönjük a munkáját.

A táborvezető önkéntesünk beszámolója:

“Számomra mindenképpen az lett. Isten megmutatta, hogy bár ők még kicsi gyerekek, de már most is rengeteg elutasítást tapasztaltak. Sokan közülük nevelőszülőknél élnek ami látszik is- pozitív értelmeben-, de a többi lelkileg sérült gyerekben hiszem, hoyg Istenünk elkezte a gyógyító munkát!

Elfogadást és szeretetet kaptak, Isten igéjéről és kegyelméről tanulhattak. Biztonságos helyen sok felnőtt között jól érezhették magukat. Tanulták a munka értékét, látták, hogyan viszonyulnak egymáshoz más felnőttek, mint akiket eddig láttak, megtanulták azt, hogy „kérem szépen „. Isteni kegyelem, szeretet, bűnös szív, megbocsátás, bizalom, új kezdet és ehhez hasonló fogalamak kerültek be  szókincsükbe és a kis szívükbe.
Nem volt egyszerű, nagyon intenzív hét volt, egészen más stílusban mint az eddigi KUL-os táborok. Többet játszottunk, többet fegyelmeztünk, többet tanítottunk és tanultunk. Én személy szerint Istentől azt, hogy ha a rossz (azaz borzasztó) magaviselet miatt mi is elutasítjuk Józsikát a táborból, és hazaküldjük akkor ki fog vele foglalkozni, honnan lesz több esélye?”

A harmadik hét: 5Napos klub – Berkesz – Baktalórántháza

Ezen a héten, hasonlóan a mátészalkai-nyírbátori programhoz zajlott, csak kicsit kisebb kivitelben. Az 5 önkéntes Baktalórántházán aludt az egyik lakásotthonban, és onnan jártak át Berkeszre. Összesen 40 gyereket értek el a programokkal. Ahogy azt már megszokhattuk, az este sem a pihenésé volt, hanem a környékbeli otthonokban élőket látogatták.

A második hét: Sporttábor Tiszalökön – július 10-16

Izgalmas hétnek néztünk elébe. 55 gyerekkel vágtunk neki ennek a tábornak, akiket 20 önkéntes koordinált. Az önkéntesek között most voltak kortárs segítők is, ami mindig külön öröm a számunkra, hiszen ők annyira másképpen beszélnek egymással, mint a felnőtt önkénteseink. Jó látni, hogy a fiatalok között vannak tizenévesek, akik égnek a vágytól, hogy segíthessenek.

A táborban összesen 5 sport volt: foci – az örök szerelem, röplabda, ping-pong, kick-boksz, és boksz. Őszintén jómagam kisebb ellenállással tekintettem a küzdősportok felé, de nagyon kellemesen csalódtam. Én a boksz csapatban voltam segítő, ugyanis az edző (hiszen minden csapatnál volt egy edző) nem más volt, mint Afrika Bajnoka, aki Kokóval és Madárral is edzett. Az etióp férfi a bokson keresztül tanította a gyerekeket fegyelemre, küzdeni vágyásra, kitartásra, ráadásul még az agresszivitásuk is lejjebb ment.

Nagyon izgalmas események is voltak, mert a tiszalöki börtönből jöttek ki fogvatartottak dolgozni a sportkomplexum területére, és sikerült összehozni velük egy szervezett beszélgetést, ahol nyíltan lehetett őket kérdezgetni. Hála Istennek találtunk nyitottságot felőlük. Ez azért is volt nagyon érdekes, hiszen az állami gondoskodásban élők között sajnos sok olyan fiatal van, aki az értéktelenség érzet miatt komoly bűncselekményekbe keveredik, így a jelen levők között is volt ilyen. Megszakad a szívem minden alkalommal, amikor látom, hogy felcsillan a remény a szemükben, pusztán azért, mert azt mondjuk nekik, hogy értéket képviselnek!

A sok sport kellően lefárasztotta a fiatalokat, de mindig volt erő játszani, beszélgetni. Kellemes meglepetés volt, hogy a legproblémásabb gyerekekkel nem volt baj. Azokkal, akik speciális szükségletű csoportokból jöttek alapvetően. Egyébként  7 intézetből jöttek a gyerekek: Mátészalka, Tiszadob, Berkesz, Baktalórántháza, Nyírbátor, Kispest, Alsónémedi. Aktív és kellemes egy hét volt.

A nyár első hete: 5Napos klub - Nyírbátor – Mátészalka – június 20-25

A nyarat idén Mátészalkán és Nyírbátorban kezdtük! Idén nem tudtunk beköltözni az otthonba, de így is nagyon aktívak voltak a programok két helyszínen. Játékok, sportok, barkácsolások, tanítások tarkították a napot, de ami a legfontosabb volt arra is igyekeztünk több teret hagyni, ez pedig a személyes kapcsolatok elmélyítése a gyerekekkel. Öröm volt látni, hogy egy –egy ölelésben, játékban, odafigyelésben mennyire fel tudtak oldódni a gyerekek, de a segítők is. Esténként is volt mit csinálni, hiszen a már kiköltözött fiatalokat látogattuk meg. A sok kapcsolatot nehéz ilyen távolságból ápolni.

A hét végére, gyerekek is önkéntesek is könnyek között búcsúztak, pedig mindig tudjuk közel a folytatás, de ezek a szívek ha összekapcsolódnak, nehezen válnak el.

A hétre összesen 14 önkéntes jött el.

5 napos klub – Mátészalka – Nyírbátor - 2009. augusztus 10-14.

Hasonlóan a másik 5 napos klubhoz, itt is ugyanazok voltak a célok, csak itt kicsit felduzzadt a csapat, már 15-en indultunk útnak. Ez nem is volt baj,
hiszen a 160 fős mátészalkai intézetből ugyan sok gyerek hazament, de még így is maradt bőven 50-60 gyerek, akik a programjainkon vettek részt. Nyírbátorban pedig kb. 20-30 gyerek töltötte velünk a délelőttöket. Ahogy a hét vezetője elmondta, valójában 3 tábor zajlott: egy Mátészalkán, egy Nyírbátorban, és egy a zárt ajtók mögött a KUL önkéntes csapata között, ugyanis az esti és reggeli megbeszélések illetve a lazább időtöltések sokat segítenek a segítő csapat fejlődésében is.

Kenutúra - 2009. július 27. - augusztus 2.

Ez alkalommal mi csatlakoztunk a tiszadobiak táborához. Tiszabecsről indulva Tokajig vitt utunk. Az egy hetes túra alatt, egy hajóban evezve a gyerekekkel kitűnően meg lehetett figyelni a karakterüket, reagálásaikat olyan helyzetekben, amikor kitartás kell, amikor a határaikat kitolják. Nagyon érdekes volt nevelőikkel látni őket, mindennapi helyzetekben.

5 napos klub – Berkesz – Baktalórántháza - 2009. július 20-24.

Nyolcan – köztük két utógondozott segítő – indultunk útra Berkeszre, ahonnan délutánonként átjártunk Baktalórántházára. Ez a hét több dolog miatt is
különleges volt. Egyrészt az 5 napos klubok fontosak, hiszen ilyenkor nagy energiákat tudunk a személyes beszélgetésekbe fektetni, másrészt azokat a gyerekeket érjük el, akik talán egész nyáron nem jutnak haza, harmadrészt pedig a két tiszadobi utógondozott, akiket két éve kezdtünk táboroztatni, nagy fejlődést mutattak ezen a héten.

Balatonszemes 2009. július 6-11.

Egy 40 fős táborlétszám duzzadt fel 52 fősre. Tiszadob annyira jól sikerült, hogy mind a gyerekek, mind a segítők lelkesen aludtak a földön, vagy kint sátorban, csakhogy még egy hetet együtt tölthessünk. A délelőtti biblia órákat, FÉK-es órákat, beszélgetéseket a délutáni Balaton parti hangulat váltotta fel. A hét kiemelkedő napja volt a „Kihívás napja”, amikor csapatokban kellett feladatokat teljesíteni különböző állomásokon, méghozzá kemény pontokért, amikért később ebédet kaphattunk, illetve délután az egész faluból kellett bevonni embereket a feladatok megoldásába. Ez a nap segített fejleszteni a gyerekek kitartását, feladatmegoldó képességét, kreativitását.

Tánctábor Tiszadobon - 2009. június 20-26.

Szokásos helyszín egy szokatlan táborral. Összesen 70 állami gondozott, 23 önkéntes és a nevelők. Ekkora létszámmal még nem indítottunk hetet. Magas volt azoknak a gyerekeknek a száma, akik valamiért nehezebben kezelhetőek, ez is hozzátett a különleges hangulathoz. A napi két táncedzés, sok sok játék, beszélgetés azonban a hiperaktív fiatalokat is lefárasztotta legalább a harmadik napra.
A sok nevetés pedig, ami azoknak a gyerekeknek az arcán megjelent, akik nevelőik szerint szinte soha nem tudnak felszabadulni, kárpótolt mindenért.

A hetet megelőzte egy másfél napos felkészítő az önkénteseknek. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a fiatal lelkes segítők úgy várják a gyerekeket, mint egy csapat, és felelősséggel tudják a felmerült helyzeteket kezelni. Ebben sokat segítenek az ilyen idők, ahol csak az önkéntesek vesznek részt.

Egy újabb hétvége Mátészalkán - 2009. június 5-7.

A májusi hétvége olyannyira jól sikerült, hogy ismétlést kívánt. A gyerekek nagyon nyitottak, és rendkívül értékelik azt az időt, amit velük töltünk, akármi is legyen a program.

Egy hétvége Mátészalkán - 2009. május 1-3.

Nagyon kedves volt számunkra ez a hétvége. Szívünkben az ismeretlentől való félelemmel indultunk útnak, hiszen még nem csináltunk Mátészalkán az intézetben programot. Nem tudtuk hányan lesznek, azt sem, hogy milyen korúak. Nem tudtuk, vajon akarnak e részt venni a programjainkon vagy úgy kell hálóval befogni őket. Minden félelem alaptalannak bizonyult. Egy óra jégtörő játék után a mosolygó arcok nem akartak már elmenni mellőlünk. Egész nap beszélgettünk, játszottunk, gyöngyöt fűztünk, és persze fociztunk, de nem maradhatott el a mozizás sem. Vasárnap pedig 40 gyerekkel mentünk a helyi református templomba.
Vasárnap délután még útba ejtettük Tiszadobot, ahol a lovaglást egy nagy vitatkozós-beszélgetős-gondolkodós alkalom követett. Igazán vidám hétvégét töltöttünk együtt a gyerekekkel.

Tánc délután a 3. kerületben - 2009. április 25.

Ez egy izgalmas délután volt! Egy kissé megfogyatkozott létszámú intézetbe értünk be, de mégis bizonyosságot kaptunk. Azok a gyerekek, akik részt vettek a tokaji táborunkba, nagyon lelkesen jöttek velünk mindenhova. Könnyű volt velük, beszélgettünk az elmúlt hetekről, arról, amit a táborban tanultak, játszottunk sokat, és nevettünk, nevettünk még többet. Az idő annyira gyorsan tovaszállt, hogy hirtelen megállítottuk, hogy még a táncra is maradjon.

Kommunikációs és művészeti tábor Tokajban - 2009. április 9-12.

Ezt a tábort csak úgy becézném, a bomba! Április 9-én érkeztünk meg Tokajba, ahova aznap már társultak hozzánk a budapesti gyerekek is. A vonatút pont elég volt arra, hogy összebarátkozzanak az önkéntesekkel és nagyon vidáman érkeztek meg.
Péntek reggel minden készen állt, hogy befogadjuk az összes gyereket, azaz 60 főt. És már kezdődhetett is a program. A szokásos feloldó játékok után már pörgött is a szélkerék. Ez azt jelentette, hogy 6 kiscsoport váltotta egymást a különböző alkalmakon (tojásfestés, beszélgetés, személyiségteszt, helyzetgyakorlatok, húsvéti beszélgetés, párkapcsolatról beszélgetés). Ez azért volt nagyon sikeres, mert a 9-10 fős csoportokban lévő gyerekek sokkal könnyebben megnyíltak, ezért mélyebb beszélgetések alakulhattak ki. Persze, nem maradhatott ki a művészkedés sem, volt fafaragás, agyagozás és festés, amit szintén nagyon élveztek a fiatalok. És a maradék időben volt kirándulás a gyönyörű hegyekbe illetve sportolás.
A gyerekek vasárnap délután mentek el, de mi az önkéntesekkel még lent maradunk egy napot, amit pihenéssel, kenuzással, csapatkovácsolással töltöttünk el.

A rendszeres extrák

Önkénteseink rendszeresen járnak be az intézetbe, hogy segítsék a nevelő munkáját és elvigyék a gyerekeket különórára.
Ilyenkor lehetőség nyílik mélyebben beszélgetni a gyerekekkel.
Önkéntesünk, Molnár Zsolt, egyike azoknak akik a gyerekekkel heti szinten töltenek időt, így nyilatkozott arról, hogy mit kapott az alapítványtól.

“Esélyt kaptam a KUL Alapítványtól!
Esélyt arra, hogy időt tölthessek el állami gondozott gyerekek között. Olyan gyerekekkel, akiknek adhatok valamit. Egy kis szeretet. Mert az is igaz, hogy személyiségével nevel az ember.”

Hálásak vagyunk, hogy lehetőséget biztosíthatunk!

Foci délután a 3. kerületben - 2009. április 4.

A budapesti 3.kerületi Szilágyi Gyermekotthonba immár rendszeres látogatóknak számítunk. Két hetente járunk ki a gyerekekhez, amikor valami csábító program keretében beszélgetéseket tartunk. Ezalkalommal a foci volt a fő vonzerő, és a barátságról beszélgettünk.

Egy sexy nap Szabolcsban! - 2009. március 29.

Már pénteken nekiindultunk öten, hogy meghódítsuk újra a megyét. Az előadó újra Galambos András volt, a FÉK munkatársa, aki ezúttal három helyszínen tartott beszélgetést szerelemről, szexualitásról, párkapcsolatról.
Az első állomás Tiszadob volt, majd Nyírbátor után Mátészalka zárta a sort. A fiatalok csendben és érdeklődve hallgatták, a tanácsokat, hogy hogyan is tudnak felépíteni egy egészséges kapcsolatot. Minden alkalmat beszélgetések követtek. Habár minden helyen örültek a régi barátoknak, az alkalmakon olyan fiatalok is részt vettek, akik eddig nem jöttek táborainkba.

FARSANG - Tiszadob, 2009. február 27- március 1.

60 gyerek, fergeteg hangulat, sok beszélgetés, még több játék. Sok az élmény, gyerekeknek is, nekünk is. Amit mindenképpen szeretnék kiemelni, azaz, hogy a tábor vezetését immáron két diákvezetőnkre, Lakatos Lacira és Olman Gergőre bíztuk. Ővelük már jóelőre együtt találtuk ki a programokat, amiket ők később hetente egyeztetve véglegesítettek. A táborban óriási munkával és még nagyobb lelkesedéssel terelték az embereket és vezették a programokat, néha már majdnem feltettük a kérdést magunknak, mit is keresünk itt?
Természetesen ennyi gyerekhez sok segítő dukált, úgyhogy mind a 18 segítő feltalálta magát.

Ezenkívül beszéljen ez a levél, amit a hétvége után kaptunk mátészalkai fiataloktól.

“Kedves KUL alapitvány !!!
kedves jucus  én Magyar László  vagyok  a  mátészalkai gyermekvédelmi központ neveltje  a  legutobbi  tábororotok  ami  számomra  az  első  volt  a  KUL farsang  amin  nagyon  jól  éreztem  magam   és  amin  ugygondolom nem  csak  én  hanem  a  többiek  is  sokat  tanultak  és  más  szemmel  látom a  világot  a  tábor  óta  tehát: Köszönetet  szeretnék  az  egész  csapat  nevében  mondani  neketek  ezért  a  szuper  hétvégéjért  nagyon  jól  éreztük  magunkat  és  nagyon  hiányzik  az a  sok  sok  gyerek  és  felnött  aki  ott  volt   tiszadobon  szeretnénk  részt venni  az  elkövetkezendö  táborokon  is   melyhez  nagyonjól tudjuk  hogy  nem  kell  más  csak  pozitiv  magatartás  és  tanulmányi  eredmény  persze  erre  inspiráljuk a többi  itt  élő  gyerekeket  is  hogy  MEGÉRI JÓL VISELKEDNI ÉS TANULNI de  sajnos  valakinél  ez  csak  falra  hányt  borsó
nagyonsok sok  bóldogságot kivánunk nektek  és  üdvözletünket küldjük a többiek nevében is  Mátészalkárol : Magyar László  és Zsigó Krisztián
remélem  e-mailunkra minnél hamarabb válaszóltok

SZIASZTOK!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!”

Egy délután, ami nem csak a sexről szólt - 3. kerület, 2009. február 16.

Ezen a délutánon a FÉK (Fiatalok az Élet Küszöbén) munkatársa, Galambos András tartott egy beszélgetést a fiatalokkal szexről, szerelemről, és az igazi kapcsolatról. Habár a gyerekek nem nagy lelkesedéssel léptek a helyiségbe, a néma csend és figyelem, ami uralkodott az alkalom alatt mégiscsak érdeklődésre engedett következtetni. Természetesen a serdülő szégyenlősség nem engedte azt sem, hogy közvetlen kérdésekkel bombázzák az előadót, de voltak olyan fiatalok, akik még mielőtt kiléptünk volna, teljes inkognitóban megkeresték Andrást.

VALENTIN NAP - 3.kerület, 2009. február 13.

Egy csapat önkéntes felkerekedett, hogy fergeteges Valentin napi bulit csapjon a 3.kerületi Szilágyi gyermekotthonban.
Segítőinket karaoke levezényléséhez kérték fel, a hangulatot fel is turbózták, ami egy óriási karaoke versenyben teljesedett ki.

ÖNKÉNTES képző, Pécel, 2009. január 20-21.

Januárban egy képzés keretében tartottunk egy hétvégét, ami csak rólunk, az önkéntesekről szólt.
Ebben az időben személyiségtréninget, csapatépítő játékokat, mentorálásról tartottunk alkalmakat, valamint pszichológus segítségével esettanulmányt is végeztünk, ami segítette azt, hogy felmérjük hol van a segítő helye, mik a határai.

SZILVESZTER 2008, Tiszadob

A szilvesztert mi már 30-án elkezdtük, amikor 13 önkéntessel és 25 szabolcsi fiatallal elkezdtük a programot. A két nap a sok tánccal, karaokeval, játékkal kicsit lazábbra sikerült, mint ahogy azt megszokhattuk, de a komolyabb témájú tanítások sem maradhattak ki, melyeket még komolyabb beszélgetések követtek.
Január 1-én fáradtan, de a gyerekekkel töltött idő boldogságával mentünk haza.

Karácsony - december 23-25.

Mondhatnám, hogy az önkéntesek elvakultak. De lehet, hogy csak nagyon szeretik a gyerekeket. December 23-án útnak indultak, hogy a REGIO Játékkereskedelmi Kft. által felajánlott játékokat elvigyék Mátészalkára és Tiszadobra, valamint a Szentestét azokkal a tiszadobi fiatalokkal töltötték, akik különböző oknál fogva nem tudták a szünet idejére elhagyni az otthont. A segítők elmondása szerint ez volt életük legjobb karácsonya.
Ez a körút nem jöhetett volna létre a Hídtransz Kft. segítsége nélkül, akik rendszeresen segítik az alapítványt az utaztatásban, és akik erre az időszakra kisbuszt biztosítottak a fiataloknak.

"Luca napi vásár" a 3.kerületben és sok minden más - december

Ezenkívül decemberben több helyszínen rendeztünk jótékonysági vásárt, amire egy alkalommal szabolcsi állami gondozottak is jöttek segíteni.
Budapesten, december 12-én a 3.kerületi Szilágyi Erzsébet Gyermekotthon a Luca napi vásárukhoz kérték önkénteseink segítségét a játékokban. Ezen az alkalmon vendégünk volt Oláh Ibolya is, akinek segítségével a zsákbamacskák se perc alatt elfogytak.

Tanulmányi kirándulás Debrecen - Tiszadob, december 7-10.

Immár kialakult szokás, hogy a hónap első vasárnapján egy adag lelkes miskolci segítő autóba vágja magát, és átkocsikázik Tiszadobra, hogy beszélgessenek a Biblia körül. Ilyenkor azok a budapesti önkéntesek, akiknek már nagyon hiányoznak a gyerekek, szintén ugyanezt teszik, így egy egész szép kis csapat gyűlik össze. Ezalkalommal, a kirándulást kibővítettük, és másnap tanulmányi útra mentünk a debreceni javítóintézetbe, és még egy pár napot ott töltöttünk a tiszadobi intézetben. Ezekben a napokban sok mindent megtudtunk a nevelőotthonok működéséről, és hogy mi kell ahhoz, hogy fel tudjuk mérni, hogy melyek azok a dolgok, amelyekkel segíthetjük a nevelők munkáját és az együttműködést.

"Reménység egy új életre" - Tiszadob - Mátészalka, 2008. november 29.

November 29-én két Szabolcs Szatmár Bereg megyében két helyszínen adta el az Életszava a „Reménység egy új életre” című darabját. Az igaz történeten alapuló színpadi feldolgozás AIDS és drogprevenciós célzattal került előadásra Tiszadobon, és Mátészalkán, ahová átjöttek nyírbátori, nyírszőlősi, berkeszi és kisvárdai fiatalok is. Mindkét helyen hosszasan beszélgettünk a gyerekekkel a nagyon is aktuális kérdésekről.

Tanulmányút Hollandia, 2008. november 22-27.

Erre az útra több intézetvezetővel és a Tiszk képviselőivel együtt érkeztünk. Hollandiában a Roc Frieseport szakiskola igazgatója és vezetői fogadtak minket. Ebben az intézményben több mint 14.000 diák tanul. Többek között találkoztunk olyan diákkal, akik a KUL Alapítvány és a holland  Andrássy Alapítvány együttműködése révén jutott ki Hollandiába.
Célunk az volt ezen az úton, hogy felmérjük azokat a rendszereket, amelyeket Magyarországon is be lehet ültetni a gyakorlatba, és hasznos lehet mind a nevelőtanároknak, mind pedig az önkénteseknek. Rendkívüli programot dolgoztak ki azoknak a problémás gyerekeknek, akik valamilyen oknál fogva lemorzsolódtak az iskolarendszerből. Az esetek 50-60%-ában sikeres ez a program, a fiatalokat integrálják a rendszerbe. Ezen kívül rendkívül fejlett a mentor programjuk is.
A szakmai egységek felálltak, és remélhetőleg ezen az utón hosszú és gyümölcsöző együttműködés indult el.

"Hétköznapi csodák" 2008. november 12.

A vacsora pedig létrejött. Göncz Árpád fővédnöksége mellett olyan személyiségek támogatták, mint Till Attila, aki az est MC-jeként szerepelt, valamint kétszeres olimpiai bajnok Varga Tamás vízilabdázó, Vajda Attila olimpiai bajnok kenus, és Benkő Zoltán Európa bajnok kajakos. A gyerekek izgatottan várták, hogy bemutathassák az általuk írt drámát valamint táncot. Tilla frappáns interjúi tarkították az estét, melyeket a gyerekekkel, önkéntesekkel és a sportolókkal készített.
A két világklasszis olimpikon, Varga Tamás és Vajda Attila különböző tárgyakat ajánlottak árverésre, aminek köszönhetően az este összbevétele 4.000.000 Ft volt, amit az alapítvány a gyerekek táboroztatására fordít.

Felkészülés a jótékonysági vacsorára

A budapesti Szilágyi gyermekotthon lakói már a vajtai táborban tudták, hogy az ők nem csak szórakozni jöttek. A színdarab, amit írtak már a jótékonysági vacsorára készült, és ennek megfelelően komolyan vették a feladatukat. Sőt, ez nem volt elég számukra. Azt kérték tőlünk, hogy bemutathassák azt is, hogy mennyire szívesen és jól táncoltak.
Önkénteseink segítségével két hét alatt betanultak egy táncot. Ezúton is köszönöm annak a két lelkes fiatalnak, aki szinte ugrottak, hogy ez alatt a rövid idő alatt 5 alkalommal kimehessenek az otthonba, és a gyerekeknek, akik

Tánc tábor, Vajta 2008. október 23-26.

A vajtai tábor egészen rendkívülire sikerült. Legnagyobb örömünkre, a budapesti Szilágyi gyermekotthonból is többen részt vettek, és nagyon jól érezték magukat. Ők egy színdarabot írtak meg, míg a szabolcsi fiatalok táncot tanultak vajtai önkéntes tánctanárok segítségével. Nagyon jó élmény volt látni, ahogy az ifjú tánctanárok (13-20éves korig) mennyire lelkesen foglalkoznak ezekkel a hátrányos helyzetű gyerekekkel, és odaáldozzák a napjaikat a szünetből, csak azért, hogy létrehozzanak valamit.
A táncot és a színdarabot szombaton előadták a falu előtt, és a sikerre való tekintettel meg is ismételték.
A gyerekekkel a hétvégén sokat beszélgettünk megbocsátásról, és szeretetről. Ezek a témák sokat segítenek a családi sérülésekkel szembe nézni és helyesen feldolgozni a fájdalmakat.

Diákvezető felkészítő, 2008 október 4-5.

A felkészítőt szinte azonnal munka követte. Október 4 és 5-én Tiszadobon voltunk, ahol a diákvezetőkkel előkészítettük az október 23-dikai vajtai tánc és meseíró tábort. Ezek a diákvezetők a nevelőotthonokból kerülnek ki, általában a gyerekek saját maguk közül választották ki őket az elmúlt év során. Velük külön szoktunk foglalkozni a táborok során is, és rajtuk sokkal több felelősség van egy – egy közösen eltöltött hét vagy hétvégén. Ők azok, akiket mi segíthetünk a vezetésben, felelősségvállalásban, példamutatásban.

Önkéntes képzés, Tóalmás 2008. szeptember

A két nap nagyon aktívan telt, volt többek között kommunikációs tréning, amit a Kórházi Önkéntes Segítő Szolgálat Alapítvány vezetőjének segítségével valósult meg, de meglátogatott minket Illésné Áncsán Aranka is, a tiszadobi gyermekotthon vezetője is, hogy a cigányság és állami gondozottság témakörében adjon választ véget nem érő kérdésáradatainkra. Emellett volt még szó mentorálásról, valamint az egyik volt állami gondozottunk segítségével bepillantást nyerhettünk egy nevelőotthonos érzelem világába.

Tiszadob, 2008. július

Júliusban idén is megrendezésre került a tiszadobi tábor. A tavalyi nemzetközi jellegét megőrizve, idén is a nyelvtanulás került előtérbe. Ebben az évben egy csapat amerikai jött, hogy segítségünkre legyen a tanításban. A táborban 48 gyerek vett részt Szabolcs – Szatmár – Bereg megye különböző településeiről ( Mátészalka, Balkány, Nyírbátor, Tiszadob, Nyírszőlős, Berkesz). Ez alkalommal is kor szerint kisebb csoportokra bontottuk a résztvevőket, és élükre a gyerekek maguk közül választottak vezetőket. A tábor nagyon jó hangulatban telt, egyensúlyban volt a tanulás és a szórakozás, és ahogy teltek a napok, egyre több igény mutatkozott a személyes és kiscsoportos beszélgetésekre.
A visszajelzések alapján ez is egy életre szóló élmény volt nekik. De nem csak nekik. A mi önkénteseinknek is.

Horvátország, Pula 2008. június

A Szabolcs – Szatmár – Bereg megye idei éves munkáját egy horvátországi jutalomút zárta. Ez az utazás nagyon jól motiválta a lakóotthonokban élőket arra, hogy bejárjanak az iskolába, együttműködjenek a nevelőkkel, és igyekezzenek helyt állni a mindennapokban. Ezért a nyaralásért egyébként már egész évben dolgoztak, kezdve a karácsonyi vásároktól, a húsvéti táborban és a jótékonysági esten is. Ezekre az alkalmakra készítettek tárgyakat, amit aztán elárvereztünk vagy eladtunk.

Maga a tábor nagyon jól sikerült. Odafelé a gyerekek szinte rátapadtak az üvegre és nem bírtak magukkal, annyira izgatottak lettek, ahogy meglátták a tengert. Pula és környéke rengeteg lehetőséget adott a kirándulásra, arra, hogy felfedezzük a közelben lévő Nemzeti Parkokat, városokat. Ezeken az alkalmakon a városokkal való ismerkedést is játékos formában tettük meg.
Természetesen a móka mellett helyet kapott a komolyság is. Önkénteseink a csapatjátékok mellett nagyon sok időt töltöttek azzal, hogy személyesen beszélgessenek a gyerekekkel az életükről, céljaikról. Ezek a beszélgetések nem csupán kettesével, hanem kiscsoportban is zajlottak.
Ebben a táborban is voltak diákvezetők, akik felelősek voltak azokért az emberekért, akikkel a kiscsoportok alkalmával együtt voltak. Ez azt jelentette, hogy figyelni kellett az igényeikre, beszélgetni velük, ha esetleg valamit helytelennek láttak, és példát mutatni. Velük esténként kiértékeltük a napokat, és megbeszéltük, hogy hogyan lehetne megoldani a felmerülő problémákat.

„Mindenkinek van egy története” címmel jótékonysági est– 2008. május 23.

A jótékonysági esten a szárnyaikat bontogató állami gondozottak egy programmal lépnek fel Szabolcs- Szatmár – Bereg megye üzletemberei, cégvezetői előtt. Célunk, hogy Szabolcs Szatmár Bereg megye cégei és vállalkozói felelősséget vállaljanak a körülöttük élő gyerekekért, akik egy nap akár még az ő alkalmazásukban is dolgozhatnak. Az estét különböző ismert emberek is támogatják

Gyermeknap Budapesten 2008. május 23.

Egy igazi gyermeki délután, kicsi és nagy válogathat a jobbnál jobb programokból. Ugrálóvár, arcfestés, kézműfesfoglalkozás, lufihajtogatás, bohóc, élő csocsó, sorverseny. Mindezt a kínálatot a Fekete vonat zenekar fergeteges koncertje zárja.

Gyermeknap Szabolcsban 2008. május 24.

Kihasználva azt, hogy 23-án a Jótékonysági Est kapcsán együtt vagyunk a gyerekekkel, meghosszabítjuk egy kicsit az estét, és így a szombatot is együtt töltjük, mint a kemény munka jól megérdemelt pihenőnapját, aminek a keretében átbeszéljük az előző este élményeit.

Amerikai csoport látogatása a Gyermekotthonban (április16, szerda)

„Ilyen fiatalcsoporttal még nem találkoztam” – fordult hozzám a Gyermekotthon igazgatónője az amerikai csoportnak tartott tájékoztató után. Félórás előadással készült, ami fordítással így is egy órára duzzadt, de több mint másfél órát tartott a tájékoztató: a fiatalok ugyanis annyi kérdést tettek fel a Gyermekotthon vezetőjének, hogy alig győzött válaszolni. Kérdeztek a gyermekvédelemről általában és a Szilágyi Gyermekotthon működéséről, az itteni gyerekekről is. Nagyon jó benyomást tettek a Gyermekotthon jelenlevő vezetőire. Majdnem egy órás késéssel kezdték hát a programot, de megérte a várakozást! A gyerekek (kb. 30-an lehettek jelen) szájukat tátva hallgatták a csodálatos kóruséneket, majd a harangzenét. És hogy a programot ne csak nézni és hallgatni lehessen, a harangkórust másodszorra a gyerekek bevonásával alakították meg. Gyönyörűen játszottak az amatőr harangosok! Ezután egy néma színdarab, pantomim következett, ami bemutatta az ember vívódását: a környezete lefele húzó vonzásának vagy Isten hívásának engedjünk?

A pantomim után a Gyermekotthon egyik fő bajkeverő tini lánya jött oda hozzám az ének alatt, és izgatottan akart beszélgetni a gondolatairól kiderült, hogy a kívülről tüskés tini belül egy érző és vágyódó lélek.

Jótékonysági vacsora és Gyereknap Nyíregyházán

Két hónap telt el a legutóbbi hírlevelünk óta, ahol a Szabolcs-Szatmár –Bereg megyei munkánk keretében beszámoltunk a jótékonysági vásárokról illetve a meseíró hétvégéről. A meseíró hétvége már aktív előkészítése volt a „Mindenkinek van egy története” címmel létrehozott jótékonysági estnek, ami május 23-án került megrendezésre a nyíregyházi Krúdy Vigadóban. A programot Dominik Erik, a bakányi gyerekotthon lakója nyitotta, majd az estét Seszták Oszkár méltatta, az alapítvány részéről pedig egy rövid filmmel igyekeztünk bemutatni munkánkat, amit Németh Bálint a kuratórium elnöke egészített ki még pár szóval. Ezután jöhettek a gyerekek, akik először táncbemutatót tartottak, majd a „Nagy feladat” című mesét adták elő. A kitűnő előadást kitűnő vacsora követte, ahol a gyerekek elvegyülve a tömegben, beszélgetéseket folytattak a megjelent cégek képviselőivel. A kellemes beszélgetéseket Oláh Ibolya előadása szakította félbe, akit négy dal után visszatapsolt a lelkes közönség.

Ekkor jött az este legspontánabb, és egyik legszebb pillanata, amikor Ibolya, Nádasdi Ferivel, a mátészalkai állami gondozott gyerekkel elénekelte a „Magyarország” című dalt, minden zenei alap nélkül.

Aznap a tiszadobi Andrássy kastélyban aludtunk a gyerekekkel, és másnap gyereknapi programot csináltunk együtt. A délelőtti tanítást, egy olimpiai akadályverseny követte, majd köszönhetően az egyik nyíregyházi vállalkozónak, a gyerekek egy órát ingyen go-kartozhattak.

Gyereknap a Szilágyiban (május 23, péntek)

Alkalmi és rendszeres önkéntesek segítőkkel kiegészülve érkeztünk meg a Gyermekotthonba a hivatalos gyereknap előtti péntek délután. Rövid egyeztetés után elterveztük a programot és a felállást, majd kipakoltunk a kisbuszból az udvarra. A legkíváncsibb gyerekek már ott sürgölődtek a busz körül, hogy ők lehessenek az elsők, akik játszhatnak a játékokkal, és akik hírt visznek a többieknek, kik és mivel érkeztek. Sok érdekes dolog került elő: először is egy hatalmas, kompresszorral felfújható élő cso-csó pálya, aztán két fura, szintén felfújható ruha, amiben szumó-párbajt lehet játszani, emellett különböző labdák, valamint egy arcfestőkészlet. Az ajándékokat is hamar kiszúrták a gyerekek, de arra várniuk kellett. Délután 4-től 6-ig mindenki játszhatott kedvére, a lányok befonathatták a hajukat, a kicsit kifestethették az arcukat. Az idő gyönyörű volt, a gyerekek nagyon jól érezték magukat. A nap csúcspontja, azt hiszem minden kétséget kizárva a Fekete Vonat együttes koncertje volt. Fatimát és Bárót mi hívtuk meg, hogy rövid koncertet adjon a gyerekeknek az udvaron. Velük érkezett Justine is, aki külön örömére volt a táncoslábú lányoknak. Fatima nem csak énekelt, de a fiatalokat is bíztatta, hogy kapcsolódjanak be az énekbe, a táncba. Nehezen indult a dolog, hiszen ilyen híres emberekkel ilyen közelről még nem találkoztak, nemhogy velük együtt szerepeljenek is… De hatalmas tapsot kapott a többiektől az a pár fiú és lány, aki mert odalépni Fatima, Báró és Justine közé, és mert énekelni a mikrofonba, vagy egy kicsit megmozgatni a csípőjét az ütemes zenére. Azt hiszem, ez felejthetetlen élmény marad a gyerekotthon lakóinak. A koncerten a gyerekek minimum kétharmada jelen volt, és a nevelők többsége is. A koncert után két vendég kisgyerek osztotta ki a gyermekotthonos gyerekeknek az ajándékokat: füzeteket, játékokat, édességeket kaptak. Nehezen engedtek el minket nyolc órakor, mikor elkészültünk a pakolással és indulni készültünk. Ez volt az idei önkéntes-év utolsó és méltó évzáró alkalma.